A hatályos, közvetítői tevékenységet szabályozó jogszabály pontosan meghatározza a közvetítő feladatait és kötelességeit ahhoz, hogy a vitát, a konfliktust a felek megállapodással zárják le.
A közvetítő feladata, “hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.”
PÁRTATLAN
Az ügyben eljáró közvetítőnek, mediátornak mindig “középen” kell maradnia és egyik fél irányában sem lehet elfogult. Minden személyes benyomást és véleményt félre kell tennie és objektíven, pártatlanul, kívülről kell szemlélnie a jogvitát.
LELKIISMERETES
Mit jelent lelkiismeretesen eljárni? A wikipédia szerint “A lelkiismeret az az emberi képesség, melynél fogva az egyén saját cselekedete és erkölcsi mivolta fölött ítéletet mond. A lelkiismeret azt jelzi, hogy egy cselekedetet helyesnek és megfelelőnek lát-e az ember számára.”
Az én olvasatomban akkor járok el mediátorként lelkiismeretesen, ha erkölcsileg helyes irányba terelem a jogvita megoldását.
Ha kicsit spirituálisabban fogalmazunk, a mediátor a saját lelke szavát kövesse. “A lelkiismeret a lélek lámpása, amely a szív mélyén világít.”(wikipédia)
A MEDIÁTOR A LEGJOBB TUDÁSA SZERINT JÁRJON EL
A mediátornak felkészültnek kell lennie az adott konfliktus megoldása kapcsán, legyen szó családjogi, gazdasági jogi vagy akár munkajogi konfliktusról.
Magam csak olyan közvetítést vállalok, amelyben a hatályos jogszabályokat magas szintem ismerem és azokat készség szinten használom.